A Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ járási szintű feladatokat lát el a Zalaegerszegi járás területén gyermekvédelmi hatósági intézkedéssel érintett családok és gyermekek esetében.
Tájékoztatás a speciális szolgáltatások igénybe vételének rendjéről
Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a speciális szolgáltatás igénybe vételének felmerülésekor tisztázásra kerüljön néhány lényeges szempont, mely alapján sor kerül a szolgáltatás nyújtására.
Kérjük a szakembereket és az igénybe vevőket, hogy speciális szolgáltatás igénylését megelőzően vegyék fel tanácsadóinkkal a kapcsolatot.
A következőkben a pszichológiai tanácsadás, a családterápia és családkonzultáció, a fejlesztőpedagógiai szolgáltatás, a jogi tanácsadás és a mediáció tartalmáról és igénylésének módjáról olvashat részletesen.
Elérhetőségeink:
- Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
- +36 92 316 930, +36 92 312 034
- +36 30 693 3950, +36 30 693 3960
Tanácsadóink:
- Básti Zoltán család- és párterapeuta, családi- és párkapcsolati mediátor
- Szabó-Füleki Veronika fejlesztőpedagógus
- Dr. Józsa CsabaÍ jogász
- Pusztai Zsuzsanna, Nagy Bernadett mediátorok
I. Pszichológiai tanácsadás és családterápia
A speciális szolgáltatások többségében önkéntesen igénybe vehető szolgáltatások, azonban az önkéntesség kritériuma mellett vannak egyéb szempontok is, amelyek alapján szolgáltatóként azokat nyújtjuk. Ilyen a rászorultság és a motiváltság feltétele. A pszichológiai tanácsadás és családterápia nyújtása esetében olyan klienseket tudunk ellátni, akik lelki-viselkedésbeli-kapcsolati problémáik miatt rászorulnak a segítségre, azt igénylik, és motiváltak a segítség elfogadására, a változásra és fejlődésre. Még gyermekek, kamaszok esetében is, akiket fokozottabban szükséges támogatni, biztatni. ösztönözni, fontos, hogy elfogadják a segítségnyújtás lehetőséget.
A tanácsadás és terápia igénybe vételének javallatai vannak. A javallat megállapítása szakmai szempontból a szolgáltatást nyújtó szakember feladata. Így az is, hogy saját tudása és az intézmény adta feltételek figyelembe vételével tud-e megfelelő segítséget nyújtani. Vannak olyan mentális- és viselkedészavarok, amelyek esetében elengedhetetlen a gyógyszeres terápia alkalmazása. Sok esetben nem elégséges, hogy a gyermek vagy felnőtt korú kliensek kizárólag intézményünkben vegyenek igénybe segítséget, fontos, hogy az adekvát egészségügyi ellátást is megkapják. Előfordulhat, hogy gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül ellenjavallott a tanácsadás vagy a verbális terápia, mert a kliens nem kapja meg az orvosi segítséget.
Fontos, hogy kiszűrhetővé váljanak azok az esetek, amelyek meghaladják a központunk által nyújtható szolgáltatási kereteket.
Tanácsadás és terápia esetében a segítségadás eszköze a kommunikáció és a kapcsolat. A gyámhatósági határozatokban feladatként megfogalmazott pszichológiai tanácsadás vagy családterápia is csak abban az esetben lehet sikeres, ha kialakul a megfelelő kapcsolat a segítő és a kliens között.
I.1. Pszichológiai tanácsadás
A pszichológiai tanácsadás pszichológus/viselkedéselemző által nyújtott segítő beszélgetés, amely maximum 3-5 alkalomra korlátozódik általában. A tanácsadás egy aktuális dilemmára, kérdésre épül. A pszichológus ez esetben a kérdés több oldalról való megvizsgálásában, döntés meghozatalában igyekszik segítséget nyújtani. Ezen kívül megnyugtatással, bátorítással, érzelmi torzítások korrigálásával új célok, értékek, szemléletmód kialakításához segíthető hozzá a kliens. Ha a tanácsadás során mélyebb gyökerű lelki problémára derül fény, érdemes pszichoterápiás megsegítés igénybevétele felé terelni a klienst.
A tanácsadás elsősorban a következő helyzetekben javasolt:
- életvezetési gondok
- érzelmileg megterhelő helyzetek (pl.: haláleset, válás, súlyos betegség a családban)
- tartós stressz miatti megterheltség
- lehangoltság, szorongás
- munkahelyi, családi, párkapcsolati konfliktusok.
Az alábbi helyzetekről pedig általánosságban elmondható, hogy kiemelt figyelmet igényelnek. Ezen esetekben mérlegelendő, hogy nem haladják-e meg a pszichológiai tanácsadás kereteit:
- Bizonyos pszichiátriai diagnózisok megléte kizáró tényező.
- A pszichológiai tanácsadást meghaladó segítséget igényelnek az értelmileg sérült, komolyabb tanulási nehézségekkel rendelkező leendő kliensek is.
- Óvodás korú gyermekek számára a legmegfelelőbb terápiás módszer a játékterápia, amit Központunk jelen pillanatban nem tud biztosítani.
- Kiemelendő, hogy a tanácsadás egyéni megsegítés. A testvérekkel, illetve szülővel és gyermekkel való egyidejű foglalkozás kimeríti a lehetőségeit. Ilyen esetekben tanácsadás során szülőkonzultáció keretén belül a szülő támogatásával igyekszünk enyhíteni a problémákat, továbbá felmerülhet a családterápia szükségessége.
Kérjük speciális szolgáltatás igénylésekor ezeket a szempontokat figyelembe venni, amennyiben lehetséges azokra az előzetes beszélgetés keretén belül fényt deríteni.
I.2. Családterápia
A családterápia fókuszában a család, annak alrendszerei, illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családterápiában a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli.
A családterápia módszertanára jellemző a terapeuta fokozott aktivitása a terápiás folyamat kezelésében. Gyakran használnak különféle akciós technikákat és szimbolikus terápiás módszereket, és gyakran adnak a családnak otthoni feladatokat is. A családterápia eszköztára rendkívül gazdag, színes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat.
Az ülések időtartama lehet hosszabb, mint egy átlagos terápiás óra, mivel a terapeutának folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az összes családtag interakcióit. Egy családterápiás folyamat protokoll szerint általában 6-25 ülésben zajlik a probléma természetétől függő gyakorissággal. Kezdetben hetenkénti, kéthetenkénti majd havonkénti gyakorisággal. A folyamatszerű családterápia mellett elterjedőben vannak a gondozói munkába valamint a családsegítés folyamatába illesztett, időzített családkonzultációk, a családi pszichoedukáció, és a szülőcsoportok is.
A családterápia alkalmazása, indikációi
Lehet önálló terápiás módszer vagy kombinálható egyéb terápiás formákkal. Használható egyik vagy másik családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban. Kiemelt szerepe van a gyermek – és serdülő pszichoterápiával való kombinációnak.
Ellenjavallatok:
- Ha valamely malignus (rosszindulatú), irreverzibilis (visszafordíthatatlan) trend a család felbomlásának irányába hat.
- Ha az egyik szülő rendszerezett, progresszív paranoid állapotban szenved, vagy korrigálhatatlan destrukciót, kriminalitást mutat.
- Ha az egyik vagy mindkét szülő képtelen az őszinteségre, a hazugság és hamisság hatja át a családot.
- Bizonyos valós családi titkok esetén.
- Merev ellenséges kulturális, vallási vagy egyéb előítélet e terápiás intervencióval szemben.
- Extrém merev ellenállás néhány családtagban, amelynek az áttörése pszichózist vagy pszichoszomatikus krízist indukálhat.
- Valamely szervi betegség vagy más akadály, ami kizárja egyik vagy másik családtag részvételét.
Források: https://csaladterapia.hu/; https://parterapia-zala.webnode.hu/
II. Fejlesztőpedagógiai szolgáltatás
A fejlesztőpedagógia feladata a gyermekek átlag alatti képességeinek fejlesztése, amely elősegíti az átlagos szinthez való felzárkózatást.
A fejlesztőpedagógus elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén, illetve olyan gyerekekkel, akik fejlődésük során valamely területen elmaradtak az életkorukban elvárható szinttől, és ez nem magyarázható értelmi képességük esetleges gyengeségével. Lemaradásuk több területen mutatkozhat: a mozgásuk ügyetlenségében, koordinálatlanságában, a figyelemkoncentráció gyengeségében, illetve a tanuláshoz kapcsolódó képességek alacsonyabb színvonalában. Ilyen lehet: részképesség-zavar, megkésett idegrendszeri fejlődés, tanulási és magatartási nehézség. A szolgáltatás önkéntes alapon vehető igénybe.
A szolgáltatás elsősorban azon gyermekek, fiatalok számára javasolt akik:
- tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek, fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak
- részképesség zavarral küzdenek: a tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem, és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkción alapulnak
- tanulási zavarral küzdenek: tág értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja; szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus, globális zavarát jelenti:
- diszlexia: olvasási és helyesírási gyengeség
- diszkalkulia: specifikus számolási zavar
- diszgráfia: írászavar, jellemzője a rendezetlen, görcsös, nehezen olvasható írás - valamely tantárgyból tartósan rosszul teljesítenek (ami nem készségtantárgy: rajz, testnevelés, informatika, ének)
- három vagy annál kevesebb tantárgyból nem tudták teljesíteni a tanévet (elégtelen osztályzatot kaptak) és/vagy a tantestület döntése alapján részt vehetnek pótvizsgán
- más intézményben nem veszik igénybe a szolgáltatást
- magántanulók.
Források:
Gyógypedagógiai lexikon. Szerkesztette: Mesterházi Zsuzsa. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 2001.;
fejlesztopedagogus.blogspot.com
III. Jogi tanácsadás
A jogi tanácsadás, mint ingyenes segítő szolgáltatás, a szociálisan, anyagi helyzetük, mentális állapotuk, vagy egyéb más, társadalmilag méltányolt okból rászorultak számára a jogi szabályozás megismerésének, a jogok érvényesítéséhez és a jogi viták megoldásához nyújtott szakszerű és sz0emélyes támogatás.
A jogi tanácsadást elsősorban a központtal kapcsolatban álló személyek kérhetik, de a szolgáltatás külön is igénybe vehető, ennek megfelelően független a családsegítő szolgáltatásoktól (az „utcáról” is bárki igénybe veheti, a szociális rászorultság vizsgálata nélkül).
A jogi tanácsadás lehet egyrészt
- tájékoztatás, ami a hatályos jogi szabályokról, eljárásokról, konkrét problémás ügyben a lehetséges jogi megoldások módozatairól, valamint az ügy elintézésében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezethez, hatósághoz, bírósághoz történő irányítást jelenti,
- lehet továbbá iratszerkesztés, amely minden nem peres és peres eljárással, hatósági és más szervezetek eljárásával kapcsolatos vagy magánjellegű, írásban készített, jogi hatás elérését célzó irat elkészítését, illetőleg az ezen iratok elkészítéséhez nyújtott érdemi segítséget jelenti.
A tanácsadás keretében jogi képviseletre nincs lehetőség!
A jogi tanácsadás a konkrét problémák tartalmát tekintve valamennyi jogi területre irányulhat.
A gyakorlatban legnagyobb igény a polgári jogi ügyek körében jelentkezik, ezen belül a családi jogi (házasság felbontása, közös vagyon megosztása, szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartásdíj) kérdések megoldásához kérnek segítséget.
Jelentős számban fordulnak elő a különféle pénzintézetek által folyósított hitelekkel, köztartozásokkal, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó tartozásokkal, önkormányzati tulajdonú bérlakásokkal összefüggő esetek. Gyakori, hogy az ügyfelek akkor kérnek tanácsot, amikor a tartozás miatt már végrehajtási eljárás indult. Ezekben az ügyekben méltányossági és költségkedvezmény iránti kérelmek benyújtására van lehetőség.
Társadalombiztosítási, munkajogi és közigazgatási kérdésekben is végzünk tanácsadást. A büntetőjog speciális voltára tekintettel ezen a területen kevés lehetőség van a tanácsadásra, a szabálysértések esetében a jogorvoslathoz nyújtunk segítséget.
Sajátos tanácsadási forma a hivatalos iratok értelmezése.
IV. Mediáció
A mediáció speciális kommunikáció a konfliktusban álló felek között. Konfliktuskezelési módszer olyan vitás helyzetek megoldására, amikor a felek közvetlenül már nem képesek megegyezni egymással, ezért egy harmadik – külső – résztvevő, a mediátor (közvetítő) segíti őket a megoldás kidolgozásában.
A kommunikációt egy (vagy két) pártatlan, a konfliktuskezelésben jártas személy, a mediátor irányítja, akinek feladata, hogy elősegítse a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását és kidolgozását. A mediátor nem dönt, a döntés joga és felelőssége a résztvevők kezében marad.
A mediátor mederben tartja a vitát, közelíti az álláspontokat, segíti az egyezség írásba foglalását, arra törekszik, hogy a felek győztes-győztes pozícióban álljanak fel a tárgyalóasztaltól. A mediáción a konfliktus érintettjei önkéntesen vesznek részt, és megállapodás csak akkor születik, ha annak tartalmát az összes érintett el tudja fogadni.
Akkor ajánlatos ezt az eljárást választani, ha egy tárgyalás elakad, ha a kommunikáció a felek között megszűnik, problematikussá válik, vagy a felek nem akarnak hosszadalmas bírósági eljárásba kezdeni. A folyamat során tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, megvizsgálják az egyéni és kölcsönös érdekeket, és ezek figyelembe vételével jutnak el a megegyezéshez, amelyet írásba foglalnak és aláírnak.
A folyamat lényege, hogy saját, önkéntes döntés szülessen. Szükséges minden olyan fél bevonása a mediációba, akik utólag veszélyeztethetik a megállapodás betartását.
A mediációs ülést megelőzően a felekkel külön-külön mediációt előkészítő megbeszélésre kerül sor.
Amiért érdemes a mediációt választani:
- az eljárásban résztvevők maguk hozzák meg döntéseiket: ők dolgozzák ki a megoldás alternatíváit,- ez növeli motivációjukat a megvalósításra
- nincs vesztes-nyertes pozíciókból generálódó további ellentét, konfliktus a felek között
- a felek partnerekként tekintenek egymásra
- a problémamegoldó magatartás válik dominánssá. Ez lehetővé teszi az eddig megoldhatatlannak tűnő helyzetek megoldását, a nyertes – nyertes pozíció elérését
- a résztvevő felek érdekeit figyelembe véve oldják meg a konfliktust.
Nincs már tétje a megállapodásnak:
- ha mindkét fél kizárólag a másikra hárítja a felelősséget a konfliktus kialakulásáért,
- ha a felek nem kommunikálnak egymással, és azt szeretnék, ha más döntene helyettük,
- ha csak egyetlen megoldás van (pl. mindkét fél a korábbi hatósági határozathoz ragaszkodik)
- nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt, vagy valamelyik fél kóros pszichés állapota miatt.
Források:
https://partnershungary.hu/szolgaltatasaink/mediacios-szolgaltatas/;
Mediáció. Az egyezség teremtés művészete. Partners Hungary Alapítvány;
Mediációs tréning kiadvány. Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület
V. Kapcsolattartási ügyelet
A kapcsolattartási ügyelet célja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet alapján a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy számára a felügyelt kapcsolattartás biztosítása a gyámhivatal határozata vagy a bíróság ítélete alapján.
A kapcsolattartási ügyelet önkéntesen is igénybe vehető.
Nyitva tartás:
Minden páros szombaton 9 – 12 óráig, ami a tárgyévi munkanap áthelyezések miatt módosulhat. Az elmaradt kapcsolattartás pótlására az intézmény házirendjéhez és nyitva tartásához igazodva kerül sor.
VI. Kórházi szociális munka
A kórházi szociális munka a Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatása a szociális válsághelyzetben lévő várandós, illetve anya és gyermeke, valamint elhanyagolt és bántalmazott gyermekek részére. Célja a helyi kórházi védőnővel valamint kórházi szociális szakemberrel történő együttműködés, koordináló szerepkör a nőgyógyászati- szülészeti osztályon és gyermekosztályon.
VII. Fogyatékosságügyi tanácsadás
A fogyatékosságügyi tanácsadás feladata:
- tanácsadás biztosítása a fogyatékos személy és családtagjai számára, a velük való kapcsolatfelvétel, az információnyújtás, a szociális készségek fejlesztése, az ügyintézés, valamint klubfoglalkozás és sorstársi csoportok szervezése, működtetése,
- együttműködés a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal, intézményekkel, egészségügyi alap- és szakellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási, képzési szolgáltatásokat nyújtókkal, foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtókkal, közlekedési, sport-, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységet nyújtó szervezetekkel, egyéb civil szervezetekkel, érdekvédelmi csoportokkal, valamint egyházi intézményekkel, közösségekkel,
- a fogyatékos személyek és családtagjaik számára biztosított szolgáltatások igénybevételének segítése, ideértve a család- és gyermekjóléti központ által nyújtott szolgáltatásokat,
- együttműködés a szociális diagnózist felállító esetmenedzserrel,
- kapcsolattartás a többi fogyatékosságügyi tanácsadóval.